Fót város Pest megyében, a Cserhát nyúlványai és a Pesti síkság találkozásánál, Budapest 0.km-től 17 km-re északra fekszik. A XI. századtól ugyan már lakott volt - ebből az időből származik elnevezésének mondája is -, de az első (*) írásos forrás csak 1353-ban említi Folth-ot.

A XVI-XVII. században Fót török kézen volt, s bár egy időre a település neve mellé a "desertum" (laktlan puszta) megjelölés került, mégis sikerült átvészelnie a törökök pusztítását. A Rákóczi szabadságharc mély nyomot hagyott Fót életében, a helybéliek közül 14-en fegyvert is fogtak, s harcoltak Szabó Máté ezredében. A XVIII. században Fót a Galánthai Fekete család birtokába került, majd 1808-ban gróf Károlyi József özvegye vette meg. Gróf Károlyi István irányításával 1848-ban megalakult a "Károlyi-huszárezred", s Fót lakosai is harcoltak a szabadságharcban. A Károlyi család a XX. század közepéig fontos szerepet töltött be a település életében, fejlődésében. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, s 1970. április 1-jével nagyközséggé nyilvánították. 

2004. július 1-én Fót városi rangot kapott. Napjainkban a több mint 15.000 fős lakosságával Fót a főváros agglomerációs övezetének egyik jelentős városa.